Közép-szibériai-fennsík (Среднесибирское плоскогорье) A Putorana-fennsík egy részlete Magasság 1701 m Hely
Oroszország Hegység
Putorana-fennsík Legmagasabb pont
Kameny (1701 m) Terület 3 500 000 km 2 Hosszúság 2000 km Szélesség 2000 km Elhelyezkedése
Közép-szibériai-fennsík
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 68°, k. h. 95° Koordináták: é. 95°
A Közép-szibériai-fennsík ( oroszul Среднесибирское плоскогорье [Szrednyeszibirszkoje ploszkogorje]) tájegység Oroszország ázsiai részén. Közép-Szibéria területének körülbelül kétharmadát foglalja el. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez, Jakutföldhöz és délen az Irkutszki területhez tartozik. Elhelyezkedése [ szerkesztés]
Szibéria egészét tekintve a Közép-szibériai-fennsík átmenetnek, szinte középső lépcsőfoknak tűnik egyfelől a nyugati síkvidék, másfelől Szibéria déli hegyvidékei és északkeleti hegyvidékei között. Nyugaton a Jenyiszej völgye választja el a lapos, mocsaras Nyugat-szibériai-alföldtől; keleten a Közép-jakut-alföld (Közép-jakut-medence), illetve délkeleten a Léna és az Aldan völgye választja el Kelet-Szibéria magas hegyláncaitól.
Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
Az örök hóval és gleccserrel fedett vulkánja, az Elbrusz, Európa legmagasabb pontja (5642 m). Az intenzív utóvulkáni működés is jelzi, hogy itt a Föld még forrong (bakui iszapvulkanizmus). Az Örmény-felvidékről kettéágazó láncolatok a 700-1200 m magasan fekvő Iráni-felföldet keretezik. Az Iráni-medencében száraz, lefolyástalan, sós pusztaságok tenyésznek. A felföld alapja az Anatóliai-magasföldhöz hasonlóan üledékkel takart óidei masszívum, amelyet a rögök részmedencékre szabdalnak. Az Iráni-medencét övező láncok a Pamírban futnak össze, ez a Föld legmagasabb hegycsomózódása, a megfiatalodott idősebb, ill. fiatal hegyekkel. A Pamírból DK felé kiágazó Eurázsiai-hegységrendszer tagok között vannak a Föld legmagasabb vonulatai. Ezek a Karakorum és a Himalája. A Karakorum a Föld 2. legmagasabb csúcsát (8611 m) hordozza (Chogori = Godwin Austin vagy K2-es csúcs), az utóbbi időben ezt tartják a Föld legmagasabb pontjának. A Karakorumnak folytatása K felé kettéágazik, az alacsonyabb Transzhimalája (Tibeti-Himalája) és a magasabb Himalája láncaira.
Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis
A Viljuj felső folyásánál észlelték a Föld legmélyebb permafroszt sávját, vastagsága közel másfél kilométer volt. A fennsík nagy részét a tajga uralja, túlnyomórészt a télen tűit lehullató vörösfenyőből álló ritka-tajga. Az északi hidegebb és a keleti szárazabb területeken a mostoha körülményeket jobban tűrő dauriai vörösfenyő a fő erdőalkotó, mely a magasabb térszíneken csak alacsonyra nő vagy bokorrá satnyul; másutt a szibériai vörösfenyő az uralkodó. A legmagasabb lejtőkön és a lapos tetőkön, ahová a tajga már nem hatol föl, a hegyi tundra a jellemző. Dél felé a tajga sűrűbb, összetétele változatosabb, a vörösfenyő a sötét-tajga örökzöld fajaival: luc -, erdei -, szibériai cirbolyafenyővel keverten jelentkezik. Délnyugaton a sötét-tajga és a világos-tajga egyaránt jelen van. Ásványi kincsek
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Legfontosabb ásványi kincsei: gyémánt, arany, Norilszk körzetében nikkel és rézérc, az Ilim völgyében vasérc. Itt húzódik a Föld legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje (Tunguz-szénmedence).
A terület nagy részét tűlevelű erdők borítják (a vörösfenyő különösen bőséges). A fennsík fő folyója az Alsó -Tunguska. Ismert geológiailag a szibériai csapdák, ásványkincsek itt nagyon gazdag, és tartalmazza a szén, vasérc, arany, platina, gyémánt és a földgáz.
Oroszország nagy tájai és folyói - Diagram
Ez vonatkozik több természetvédelmi amely természetvédelmi terület Közép-Szibéria és a természetvédelmi, a Tunguzka. Geológia
A fennsík a szibériai Trapps része, egy hatalmas geológiai régió, amelyet egy nagy vulkánkitörés hozott létre körülbelül 250 millió évvel ezelőtt a perm és a triász geológiai periódusok között. A fennsík gazdag ásványi anyagokban és energiaforrásokban: arany, gyémánt, vas, szén, kőolaj, földgáz. Növényvilág
A közép-szibériai fennsíkot főként tajga ( fenyő, vörösfenyő stb. ) Borítja, amelyet észak felé haladva fokozatosan erdős tundra, majd tundra váltja fel. Ez utóbbit talajszintű növényzet jellemzi, amely mohákból, páfrányokból és cserjékből áll. Gazdaság
A fennmaradó erőforrások ellenére a fennsík alig lakott, rendkívüli éghajlata és a fő településektől való távolsága miatt.
- Közép-Szibériai fennsík - frwiki.wiki
- Gyerek forgószék tesco e
- Game pass lemondás
- Kormányablak pécs santo domingo las
- Harry Potter 7 Rész Teljes Film Magyarul Videa: Harry Potter 7 Rész Teljes Film Magyarul Video 1
- Racka birka tartása
A Viljuj felső folyásánál észlelték a Föld legmélyebb permafroszt sávját, vastagsága közel másfél kilométer volt. A fennsík nagy részét a tajga uralja, túlnyomórészt a télen tűit lehullató vörösfenyőből álló ritka-tajga. Az északi hidegebb és a keleti szárazabb területeken a mostoha körülményeket jobban tűrő dauriai vörösfenyő a fő erdőalkotó, mely a magasabb térszíneken csak alacsonyra nő vagy bokorrá satnyul; másutt a szibériai vörösfenyő az uralkodó. A legmagasabb lejtőkön és a lapos tetőkön, ahová a tajga már nem hatol föl, a hegyi tundra a jellemző. Dél felé a tajga sűrűbb, összetétele változatosabb, a vörösfenyő a sötét-tajga örökzöld fajaival: luc -, erdei -, szibériai cirbolyafenyővel keverten jelentkezik. Délnyugaton a sötét-tajga és a világos-tajga egyaránt jelen van. Ásványi kincsek [ szerkesztés]
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Legfontosabb ásványi kincsei: gyémánt, arany, Norilszk körzetében nikkel és rézérc, az Ilim völgyében vasérc. Itt húzódik a Föld legnagyobb kiterjedésű szénmedencéje (Tunguz-szénmedence).
Átlagos magassága 500–700 m. A nyugati sáv a magasabb, ám a legmagasabb tetők is csak néhol haladják meg az 1000 m tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb pont a Putorana-fennsíkon található (Kameny, 1701 m). A központi területek fennsíkjai kevésbé magasra emelkednek, a keleti sáv pedig már fokozatosan alacsonyra ereszkedő, 200–500 m-es letarolt dombság. A lapos hegytetőket nyugaton gyakrabban, a középső tájakon ritkábban bazalt trapp fedi, ez a régió egyik földtani jellegzetessége. Kialakulása A fennsík főként idős üledékekből épül fel. Legnagyobb része ősi kemény tömb, az előidőben keletkezett ősmasszívum, melynek alapja északon az Anabar-pajzs ban (és a tárgyalt régiótól délkeletre, az Aldan-pajzs ban is) a felszínre bukkan. Nyomokban néhol nyugaton is látható, de egyébként több ezer méter mélységben húzódik. Az óidőben a területet többször tenger öntötte el, lerakódott üledékeiből vastag (kambrium, szilur) mészkő- és dolomit rétegek képződtek; a tenger visszahúzódásai után a karbon–perm időszakban kiterjedt széntelepek alakultak ki (Tunguz-szénmedence).
- Az utolsó cso.edu
- Oláh gergő x faktor
- Vilmos herceg gyermekei
- Esküvői asztaldísz házilag készitett eszterga
- Igazi állás debrecen plaza
- Orr piercing házilag télire
- Lady gaga shallow magyarul
- Pálinkás józsef felesége edina
- Bosch szerszámos táska
- Otp telefonszámla befizetés online
- Akciós wellness csomagok hétköznap
- Halálnak halálával halsz
- Asus transformer mini t102ha teszt
- Digi hu ügyfélkapu
- A nagykövet lánya tartalom
- Flóbert pisztoly 9mm auto
- Óvodai beiratkozás 2020 budapest 2
- Faberge tojás utánzat
- Babanév betűk falra